Tíz éve ilyenkor aprócska legényke volt és én kísértem el. Már régóta nem feladatom ez. Csak annyi maradt, hogy átlátszó fóliával bekössem a könyveket, kivasaljam a fehér inget, megkössem a nyakkendőt. Majd ezután minden reggel tízórait készítsek és gyümölcsteát, hiszen olyan hosszúak a napok fél háromig.
Sok minden megváltozott az elmúlt években. A lányzóm régen felnőtt, kinőtte az iskolapadot. Bár néha úgy érzem szívesen visszamenne az időben, úgy ahogy talán mindannyian.
Szóval becsöngettek. Hajrá gyerekek, mindent bele!
És túl az évek múlásán útban a felnőtté válás felé csak egy dolog nem változik - legalábbis remélem. Majd délutánonként ha hazaér, mindig elmeséli, hogy mi történt vele.
Ezt kívánom minden anyunak, hogy a pergő évek forgatagában ez így legyen, ez így maradjon!
Most pedig jöjjön egy örök klasszikus, egy dal ami ma reggel bemászott a fejembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése