2013. november 5., kedd

Egy szál rózsa...

Ajándék egy aprócska emberkétől...
Láttál már szeretetet ragyogni egy aprócska ember szemében? Elvesztél már abban a kékségben? Ölelt és simogatott meg téged egy ici-pici kéz mindenféle érdek nélkül? Érezted már a szívedben a szeretet őszinte megnyilvánulását? Igaziból. Tényleg.
Átélem. Átérzem. Őszinte köszönet érte.
Erre nincsenek szavak. Ezért segít nekem Exupéry, hogy próbáljam szavakba önteni amit akkor éreztem, amikor átnyújtotta a rózsát ezekkel a szavakkal:  Majjam, bódog névnapot!   :)

" - Isten veled!- mondta.
  - Isten veled - mondta a róka.- Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
  - Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
 - Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
 - Az idő, amit a rózsámra vesztegettem.....- ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
  - Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért.....
 - Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg. hogy jól az emlékezetébe vésse."

Arra kérlek, te se felejtsd el soha...

Kedves barátom látod, ezek az igazán fontos dolgok az ember életében!
Szeretettel......





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése